Kicsit szomorúra sikerülnek a bejegyzéseim mostanában. Nem tudatos és történnek is jó dolgok velem, egyszerűen csak úgy érzem, hogy a rossz dolgokat kívülre szeretném rakni, ezért írok róluk. Anyu halála után nem sokkal regisztráltam a Tinderre. Megint. Tuuuuudom, tuuuudom, hogy hangzik, de hagyjuk…

Ez az Einstein tudott valamit. Mármint arra gondolok, amit az időről kutatott. Relativitás elmélet. Az idő és a tér relatív. Vagy valami ilyesmi.  Az idő nagyon érdekes dolog. Van úgy, hogy egy óra úgy tűnik, mintha egyetlen perc lenne, máskor meg olyan, mintha sose akarna véget érni. Aztán van…

Van ez az izé, amiről már régóta tervezek írni, de mindig csak kerülgettem. Kerülgettem, mert iszonyatosan fáj. És borzasztó nehéz ezzel együtt élni: beteg az anyukám.   Lehettem volna ennél drámaibb is, az is megállná a helyét, de azt hiszem ennyi így elég. Szóval anyu beteg. Rákos. Leírva még…

A válás óta futok. Hol többet, hol kevesebbet, de a futás az életem része. Amúgy nem szeretek futni, viszont a futás az egyetlen sport, ami kihoz a hétköznapokból és saját személyes sikereimet élhetem meg benne. És amikor nagyon sokat futottam, megígértem a legjobb barátnőmnek, ha egyszer…