A hétvégén mi is az Imagine Dragons koncerten jártunk. És, hát khm ez a koncert! Nem tudom szebben leírni, kib@szott jó volt!

Tavaly mikor megtudtuk, hogy jönnek a fiúk Budapestre, megbeszéltük, hogy ez lesz a karácsonyi ajándékunk egymásnak, a húgomnak, Márkónak és nekem. Addig húztuk az időt, míg június 14-re elfogytak a jegyek, így június 15-re vettünk. De amúgy mindegy is volt, csak menjünk és együtt. Közben telt az idő és volt egy csomó minden. Aztán egyszer írt a gyerek osztályfőnöke, hogy megvan az osztálykirándulás időpontja június 15-17. Mondtam magamban, hogy király, de nem esett le. Szerintem eltelt vagy 1,5 hét mire végre eszembe jutott, hogy basszus, az nem jó, mert nekünk koncert jegyünk van! Na és akkor jött a gondolkodás, hogy mi legyen. Tudtam, hogy van olyan partnerünk, akinek van Skybox-a az Puskás Arénában. Mondtam neki, hogy nekem a Skybox nem számít, mert van jegyünk és oda is adom a miénket, mert amúgy nem kell, de mindenképpen szeretnénk elmenni együtt. Végül nagyon rendes volt a partner és segített! Mert anyu ugye mindent is megold! 😊 Így történt, hogy június 14-én szombaton este felvettem a menő mami szerkómat és elindultunk hárman a Puskás Arénába. Szeretem az Imagine Dragons, de nagy rajongó azért nem vagyok. Ez az este inkább tűnt jó bulinak. Nyilván a Skybox adta plusz elképesztő volt, innen is örök hála! VIP bejárat, korlátlan étel ital! Néztem is, hogy ez igen! Megint jött az érzés, hogy megérdemlem-e ezeket! Kimentünk leültünk. A fiúk nagyon profi módon pontban 20:30-kor kezdtek! Rögtön feltűnt előttünk egy család. Először anyukát láttam csak a két fiával, majd később apuka is megérkezett. Olyan önfeledtem táncoltak, énekeltek, buliztak, hogy öröm volt őket nézni! Komolyan a szívemet melengették. Mi is jól éreztük magunkat, sokat táncoltunk, énekeltünk. Aztán egyszer bementem, hogy kérjek italt. Pont akkor kezdték el a Demons. Aki töltött nekem lány mondta, hogy ez a kedvenc száma. Mondtam neki, hogy jöjjön ki. Mondta, nem neki nem lehet. Elmondta, hogy az édesanyja ezzel a számmal gyógyult ki a rákból. Ránéztem és mondtam, hogy akkor jöjjön az ajtóba. Kivittem a húgomnak az italát, visszamentem és kinyitottam az ajtót. És ott álltunk az ajtóban. Együtt végig hallgattuk a számot. A szám végén a lány megköszönte. Mondtam neki, hogy minden rendben lesz! Az a pár perc míg hallgattuk a zenét hihetetlen volt. Bennem is annyit érzelmet felhozott! Főleg azt, hogy bárcsak az én anyukám is le tudta volna küzdeni a démonjait. És közben meg örültem, hogy van akinek sikerült! Majd visszamentem a gyerekhez és a húgomhoz. Ahogy rájuk néztem, hirtelen jobban értékeltem azt a pillanatot. Hogy ott mi együtt lehettünk.

A koncert nagyon hosszú volt. Továbbra is néha megakadt a szemem a családon, akik előttem ültek. Bementem és kértem egy pohár vizet. Nem tudom miért csináltam. Talán, mert láttam, hogy már itt vagyunk egy ideje, meleg van és ők meg 2 gyerekkel vannak. Szóval kértem egy pohár vizet és odaadtam nekik. Az anyuka nagyon hálás volt. A koncert végén visszaadta a poharat és megköszönte! Nagyon cuki volt! Mondtam neki, hogy nagyon szuperek ők így négyen együtt! Kifelé menet, még elköszöntem a lánytól is. Megköszönte még egyszer. Megöleltem, mondtam neki, hogy minden rendben lesz.

És, hogy milyen volt a koncert? Elképesztő energia volt! Dan Reynolds zseni a színpadon. Semmi sztárallűr, semmi extra színpadi show. Egyszerűen felment a színpadra és 2,5 órán keresztül beragyogta! Jó, nem leszek álszent, látványnak  sem volt rossz, elképesztő teste van, de a zenén keresztül sokkal többet adott! Imádtam minden pillanatát! Végtelenül hálás vagyok a zenéjükért és amit ezzel az embereknek adnak!

Annyit adott ez a koncert! Néha csak észre kell vennünk a másikat. Néha egy apróság is nagy dolog. És örüljünk minden együtt töltött pillanatnak. Ahogy ott ültünk hárman végignéztem magunkon hirtelen minden szarság ellenére a világ legboldogabb emberének éreztem magam! Mert olyanom van, aminek mindenkinek kéne lennie! Család!